A Messiások a Modemben

A Messiások témája egy olyan kérdés, amely a romantika óta megkerülhetetlen a művészetben. Hogy megváltható-e a világ, arra sokan, sokféleképpen keresték már a választ, a megváltás lehetősége és ennek megjelenítése kétezer éve a művészet egyik legfontosabb kihívása. A XX. század azonban új megvilágításba helyezte a témát, s ezt a debreceni kiállítás is tükrözi.

A Messiások nem egy külföldi sztárkiállítás magyarországi adaptációja, hanem hazai szervezésben – de nemzetközi összefogással – létrejövő modern művészeti projekt. A kiállítás témája a messianizmus és a megváltás vallásos, illetőleg profán tapasztalata a nyugati kultúrában. A világ minden részéről kölcsönöznek munkákat a tárlatra – köztük olyan neves múzeumokból is, mint a párizsi Musée D’Orsay, az amerikai Andy Warhol Múzeum vagy a montreáli kortárs művészeti múzeum. Többek között Picasso, Kokoschka, Munch, Andy Warhol, Serrano, Bacon, Redon, Abramovic jelentős munkái érkeznek Debrecenbe több mint nyolcvan múzeumból, illetve gyűjtőtől. A nemzetközi kiválóságok mellett ugyanakkor a magyar képzőművészet meghatározó képviselőitől is izgalmas válogatás szerepel az anyagban Csontvárytól egészen Reigl Juditig. A messianizmus és a megváltás gondolatával foglalkozó modern és kortárs alkotásokat így együtt, ilyen átfogó, mindazonáltal számos értelmezési lehetőséget felkínáló kontextusban még sehol nem láthatta a közönség.

A kétéves szervezőmunka eredményeként egy egyedülállóan kiállítás áll össze a debreceni művészeti központ II. emeletén található, mintegy 1300 négyzetméter alapterületű kiállítóteremben.

A kiállítás szerkezete

Miféle test adatott nekünk?

A test maga is bűnös, a test megváltása a remény tárgya – a XX. század második felében ez a keresztény elgondolás profán módon újraértelmeződött. Az emberi test új kultuszai jöttek létre a testedzéshez, a plasztikai sebészethez, sőt legújabban a klónozáshoz kapcsolódóan. Mindemellett ugyanakkor felsejlik a test gyötrése, megkínzása – a vallásos narratívától függetlenül is. A kiállításnak ez a része árnyaltan, az etikai és teológiai értelmezéseknek tág teret engedve mutatja be a test megváltásának lehetőségeit

A halott ember

A kereszténységben a halál az eredendő bűn büntetése. Alapvető kultúraformáló erő, amely hatással van az evilági társadalmi, erkölcsi rendre és tetten érhető a művészetben is. A mulandóság tudata az alkotó embert arra ösztönzi, hogy olyan művet hozzon létre, amely túlmutat önnön végességén. A halál a modern ember metafizikai szenvedésének állandó viszonyítási pontja, amiről mindazonáltal sokszor kényelmetlen gondolkodni. A kiállításon szereplő művek mindezt a megváltás szempontjából jelenítik meg.

A történelem ígérete

Az itt szereplő művek témája a társadalmi megváltással kecsegtető eszmerendszerek, a politikai ideológiák mögé bújó társadalmi igazságtalanságok és a diktatúrák politikai vezetői – a hamis messiások. A kiállított művek a modern nyugati történelemnek ezeket a hamis messiásait, a társadalom felügyeletének mechanizmusait, de a feldolgozhatatlan, évtizedeken át ható traumákat is megjelenítik. A látogatónak azzal kell szembesülnie, hogy a hagyományos utópikus ígéretek megváltozott formában ma is jelen vannak az életünkben.

A megváltás keresztje

A Megtestesült, majd Megfeszített Fiú története nem csak a vallásos emberek számára fontos: Krisztus nélkül az elmúlt kétezer év történelme értelmetlen s így értelmezhetetlen lenne. Ugyanakkor Jézus a XX. században a popkultúra ikonja is lett, nemegyszer közhelyes, lapos értelmezések eredményeképpen. A kiállításon látható remekművek a sematikus ábrázolásokkal szemben Jézus tanúságtételének eredetiségét és egyetemességét mutatják be úgy, hogy a nem hívő látogatóknak is lehetőséget kínáljanak az őszinte szembesülésre.

Fontosabb adatok:

A kiállítás alapterülete: 1300 négyzetméter

A kiállításon 130 művész munkája látható: 14 országból 200 alkotás érkezik a Modembe.

Külföldről 51 helyről 113 művet, Magyarországról 30 helyről 87 alkotást kölcsönöznek a debreceni művészeti központnak.